Kezd?lap
Ezt az enciklopédiát az olvasói szerkesztik. |
Kiemelt cikkAz igeragozás és igehasználat a román nyelvben szócikk a román igér?l szól, a hagyományos nyelvtan szempontjából. Vázlatos t?rténeti áttekintést ad az igealakok kifejl?désér?l a latin nyelvb?l, f? vonalaiban ?sszehasonlítja ezeket a t?bbi újlatin nyelv igealakjaival, az igealakok f?bb funkcióit mutatja be, és részletezi a román igeragozást. Morfológiai típusát tekintve a román nagyobb mértékben flektáló nyelv, mint a t?bbi újlatin nyelv, azaz ragokkal (küls? flexió) és t?hangváltással (bels? flexió) fejezi ki az alaktani kategóriákat úgy, hogy gyakran egyazon rag t?bb kategóriát kifejez? morféma. A román igére olyan kategóriák jellemz?k, mint az igenem, az igemód, az igeid?, a szám (egyes szám és t?bbes szám), a személy és a nem (hímnem, n?nem és semlegesnem), ez utóbbi csak a melléknévi igenév esetében. A t?hangváltások sokkal gyakoribbak, mint a t?bbi újlatin nyelvben, és gyakran toldalék és t?hangváltás együtt fejez ki alaktani kategóriát. Hagyományosan, a t?bbi újlatin nyelvhez hasonlóan, a román nyelv grammatikái három igenemet tartanak számon, a cselekv?t, a szenved?t és a visszahatót;vannak azonban olyan nyelvészek is, akik szerint csak cselekv? és szenved? igenem van, valamint cselekv?, illetve szenved? jelentés? visszaható névmással használt igék. Az igemódok: kijelent? mód (modul indicativ), felszólító mód (modul imperativ), k?t?mód (modul conjunctiv), feltételes-óhajtó mód (modul condi?ional-optativ), feltételez? mód (modul prezumtiv). Az igenevek: f?névi igenév (modul infinitiv), határozói igenév (modul gerunziu), melléknévi igenév (modul participiu) és a latin supinumnak megfelel?, a t?bbi újlatin nyelvben nem létez? modul supin. A román igéket hagyományosan négy ragozási csoportba osztják, amelyek már a latin nyelvben is megvoltak. Ezeket a f?névi igenév végz?dése alapján határozzák meg A román nyelvben viszonylag sok t?bbé-kevésbé rendhagyó ige van. Rendellenességeik az iget? és a toldalékok részleges variációitól a szuppletivizmusig mennek. Néhány példa: a fi (létige), a avea (bírni, birtokolni), a vrea (akarni), a bea (inni), a da (adni), a lua ([el]venni), a m?nca (enni).A kezd?lapon legutóbb megjelent szócikkek: Albán ortodox egyház ? Holdlovag ? A Nibelung gy?r?je ? Paul Keres ? SMS Szent István ? A Magyar Királyság az els? világháborúban ? Nádasdy Tamás | Tudtad-e?Tudtad-e, hogy… Ioan Lemeni román g?r?gkatolikus püsp?k
| |||||||||||||||||||||
AktuálisKatonai rendészek a Fehér Ház el?tt
Az év aktualitásai: COVID–19-koronavírus-járvány (magyarországi helyzet) Halálesetek a k?zelmúltban: Zinovij Jurjev – Pierino Prati – Joel Schumacher – Bálint Gy?rgy – Bicskey Richárd – Mario Corso – Ian Holm Ezen a naponMa 2020. június 26. van,
?vfordulók
| Ismerkedés a Wikipédiával
Szerkeszt?i k?z?sség
Magyar Wikipédia Magazin
| |||||||||||||||||||||
Wikipédia más nyelvekenWikimédia-társlapokA Wikipédiát a nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemelteti. A Wikimédia számos t?bbnyelv? és nyílt tartalmú társlapot üzemeltet:
Felhasználási feltételekA Wikipédiában található sz?vegekre és egyes képekre a Creative Commons Nevezd meg! – ?gy add tovább! 3.0 (CC-BY-SA-3.0) licenc vonatkozik.
|